3.rész:

A mentő akció és nem várt látogatók

A társaság néma csendben meredt Kagoméra és Minatora, akik zavartan mosolyogtak a hetes társaságra. A szőke férfi egy megrovó pillantást küldött a lány felé, majd egy sóhaj kíséretében felkészült a kérdések záporára.

-Ez, ez most valami vicc ugye?-kérdezte hitetlenkedve Naruto

-Nem, nem vicc. Minato tényleg Yondaime, csak mi nem szoktuk Yondinak szólítani.-válaszolta nyugodtan Kagome

-De hisz Yondaime meghalt!!-akadt ki teljesen a róka fiú

-Tény hogy halott vagyok, illetve voltam, vagyis félig még az vagyok. De azért nem kell ennyire kiakadni ezen, hisz itt szinte mindenki halott vagy ha mégis él akkor jobb nagy ívben elkerülni persze van néhány kivétel is.-próbálta megnyugtatni Narutot Minato

-Hát ez remek. Akkor ez azt jelenti, hogy bármikor fűbe haraphatunk.-motyogta csüggedten Naruto

-Nyugi, dobe. Egyébként mi mit keresünk itt?-kérdezte Sasuke

-Ezt majd Minato elmagyarázza.-válaszolta Kagome, majd gyorsan kislisszolt a konyhába

Mind a nyolc fiú döbbenten nézett az elviharzó lány után, s közben a társaság nagy része próbálta megemészteni hogy a legendás 4.Hokage teljes életnagyságban előttük áll. Az egyre kínosabbá váló csendet a konyhából kiszűrődő halk dúdolás törte meg, mire mindannyian arra kapták a fejüket.

-Tulajdon képen ki ez a lány?-kérdezte halkan Tobi

-A neve Kagome. Körülbelül 5 éve találkoztam vele először.-kezdte a beszámolót Minato- A falu közelében találtunk rá, s a látható testrészei tele voltak zúzódásokkal és kisebb-nagyobb vágott sebekkel. Akkor még nem tudtuk mit keres itt egy 16 év körüli lány, akit ilyen csúnyán helyben hagytak hogy a halál szélén van.-tette hozzá csendesen

-Miért?-kérdezte kíváncsian Naruto

-Azért mert a teste 90%-a tele volt zúzódásokkal és néhány igen mély vágással, s amellett kisebb-nagyobb karcolásokkal és vágásokkal. Valamint egy idegen mérget is találtak a medinin ninjáink a szervezetében, amit nem tudtak analizálni.-válaszolta Yondaime

-Akkor mégis, hogy maradt életben?-kérdezte értetlenül a szőkeség

-Ez igen egyszerű. A méreg csak időleges bénulást okozott.-hallatszott a konyha ajtóból a válasz

-Miért vagy benne ilyen biztos?-kérdezte Sasori

-Azért mert ismerem a legtöbb méreg összetevőjét, s egyébként is ha szükséges képes vagyok semlegesíteni azokat.-válaszolta Kagome

-Na de térjünk a lényegre, hogy miért is vagytok itt.-szólt közbe Minato

-Rendben én már itt sem vagyok.-mondta mosolyogva a lány és visszament a konyhába

-Üljetek le mivel elég hosszú lesz.-mondta Yondaime

A hét fiú szó nélkül helyet foglalt a kanapén és a földön, s kíváncsian néztek Minato kék szemeibe. Miután mindenki elhelyezkedett a szőke férfi vett egy mély levegőt és lassan beszélni kezdett, amit a csapat érdeklődve hallgatott. Körülbelül fél óra múlva a többség már értette a felvázolt tényeket, de Naruto valahol az elején elvesztette a fonalat. Sasuke látta egykori csapat társa értetlen tekintetét, s egy sóhaj kíséretében nyugtázta hogy mindent el kell magyaráznia neki valószínűleg többször is. Miután mindent megtudtak amit kell Minato a konyha felé vette az irányt, s óvatosan belesett az ajtón ahol Kagome serénykedett. Yondaime csendesen belopakodott hozzá és hátulról átölelte a lányt, miközben az ajtóból hét pár szempár figyelte őket.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Konohában senkinek sem tűnt fel Naruto hiánya egészen addig míg küldetésre kellet volna mennie. A szőke barátai ugyan párszor megpróbálták felkeresni a fiút, de nem igazán jártak sikerrel és egy idő után feladták a látogatási kísérleteket. A legtöbben azzal voltak hogy Naruto valószínűleg küldetésen van, de ezt nem tudták biztosra. Eközben Sakura már az egykori hetes csapat találkozó helyén várta két csapat társát, de mint mindig most is késtek. Úgy félóra múlva befutott Kakashi a találkozó helyre, de Naruto még akkor sem volt sehol. Az ezüst hajú jounin úgy döntött várnak még egy kicsit, s ha akkor sem kerül elő a szőkeség megkeresik. Először a szőke kedvenc helyén az Ichiraku Ramen-nél keresték a fiút, de a tulajdonos szerint már napok óta nem volt ott. Kakashiék ezután a szőke házához mentek, s hosszas kopogtatás után betörték a ház ajtaját; de az teljesen üres volt. Miután mindent átvizsgáltak és nem találtak semmit gyorsan elindultak a Hokage irodájába jelentést tenni. Alig tíz perc múlva már a Godaime irodájának ajtaján kopogtattak majd lassan beléptek az irodába.

-Elnézést Tsunade-sama, de fontos dolgot kell mondanunk neked.-szólalt meg aggódó hangon Sakura

-Mi lenne az Sakura?-kérdezte komoran Tsunade

-Naruto eltűnt. Napok óta nem látta senki.-válaszolta idegesen a kunoichi

-Értem. Nos néhány perce kaptam egy levelet a homoktól.-mondta elgondolkodva a Godaime

-Mi áll benne?-kérdezte Kakashi

-A hírek szerint a Kazekage nyomtalanul eltűnt. Az eset körülbelül egy hete történt, s azóta mindenhol keresték a Kazekagét; de eddig még nem akadtak a nyomára. Elküldtem Jiraiyát hogy próbáljon kideríteni valamit.-válaszolta Tsunade

-De akkor mi lesz most? A Kazekage és Naruto is eltűnt ez nem lehet véletlen.-gondolkodott hangosan Sakura

-Ebben igazad Sakura.- jött a válasz az ablakból

-Á Jiraiya látom visszajöttél. Na és mit derítettél ki?-kérdezte Tsunade enyhén gondterhelten

-Minden felé egy különös alakról beszélnek, aki csak úgy feltűnt a Tűz országának határában.-kezdte Jiraiya- Egészen a határig követtem az idegen nyomait, s Kanji határánál kénytelen voltam megállni. Tsunade te is nagyon jól tudod hogy oda nem érdemes egyedül bemenni.-tette hozzá gondterhelten a sannin

-Nos akkor Sakura te csatlakozol a Gai csapathoz és a homok segítségére lesztek mindenben.-adta ki a küldetést a Godaime

-Értettem Tsunade-sama.- válaszolta a kunoichi, majd kilépett az irodából

-Kakashi, te és Jiraiya megpróbáltok behatolni Kanji területére, s tegyetek meg mindent hogy vissza tudjátok hozni Narutot és a Kazekagét.- mondta Tsunade

-Rendben Tsunade.- válaszolta a két férfi

Kakashi és Jiraiya gyorsan elhagyták a Hokage irodáját, s miután összeszedték a szükséges felszerelést elindultak Kanji felé. Gyorsan és szótlanul haladtak úti céljuk felé, de még így is közel három napba telt míg elérték a Tűz országának határát.

-Mennyi esélyt látsz rá hogy élve visszavigyük őket Konohába?-kérdezte gondterhelten Kakashi

-Nem sokat, s még az is kétséges hogy élve megússzuk ezt a küldetést.-válaszolta Jiraiya

Kakashi csak bólintott, s néhány pillanatra megállt a határon a sanninnal együtt. A két férfi úgy döntött hogy aznap már nem mennek tovább, s inkább pihenésre használják a nap további részét mivel nem tudták hogy mivel fognak találkozni Kanji területén. Békés magányukat hamarosan megzavarta néhány váratlan látogató.

-Nocsak Jiraiya és Kakashi-kun. Milyen rég találkoztunk.-hallották a hátuk mögül az üdvözlést

-Orochimaru a kígyók gyöngye.-jött a gúnyos megjegyzés Kakashiék másik oldaláról

-Csak nem az Akatsuki vezére személyesen?-kérdezte a kígyó

-Semmi közöd hozzá kígyó. Nem miattad vagyunk itt.-válaszolta az Akatsuki vezére

-Ahogy én se miattatok jöttem-felelte komoran Orochimaru

-Mégis mi a fenét kerestek ti itt?-szólt közbe Jiraiya

-Á Jiraiya-sensei milyen rég találkoztunk. Egyébként néhány tagunk nyomtalanul eltűnt.-válaszolta Pein

-Hogy lehet az hogy még az Akatsuki tagjait is elrabolták?-kérdezte enyhe döbbenettel a hangjában a sannin

-Hát volt egy aprócska találkozásunk egy köpenyes alakkal, aki valami burokba zárta a Shukakut és a Kyuubit.- válaszolta Kisame

-Hogy? Ti meg nem csináltatok semmit?-kérdezte egyre nagyobb döbbenettel a hangjában Jiraiya

-Még megmozdulni sem volt időnk, s Itachi, Sasori meg Deidara pillanatok alatt egy olyan burokban végezte mint a két Jichuuriki.- felelte a cápa képű

-Mégis mikor találkoztatok ezzel az alakkal?-kérdezte Kakashi

-Körülbelül egy hete. Bár a hangja alapján egyáltalán nem tudtuk megmondani hogy nő vagy férfi, s azt sem tudjuk hogy miféle jutsut használt.-válaszolta Kisame

-Micsoda kretének vannak nálad Pein.- jegyezte meg gúnyosan Orochimaru

-Ó igazán így gondolod Orochimaru? Gondolom te sem csak véletlenül kerültél ide, igaz?-kérdezte fenyegetően Pein

-Nem egészen. Valaki elvitte az egyik legígéretesebb jelöltemet.-ismerte be kelletlenül a kígyó

-Ez igaz, de nem hiszem hogy olyan rossz dolguk lenne nálam.-jött a váratlan válasz a fák takarásából

A társaság egyből a hang vélt irányába fordította a fejét, s feszülten fürkészték a fák árnyékát. Az előbbi hang tulajdonosa nyugodtan és ráérősen kilépett az árnyékból és vidáman odaintett Kisaménak és Zetsunak, akik megdermedtek döbbenetükben. Amint láthatóvá vált alakja óvatosan hátra csúsztatta az arcát homályban tartó kapucnit, s kivehetővé váltak kellemes vonásai.

-Helló fiúk! Jó újra látni titeket, de azért csukjátok be a szátokat.-szólt oda a döbbenten tátogó Zetsuéknak a lány

-Te? Mit keresel te itt és hol vannak a társaink?-kérdezte idegesen Kisame

-Nyugi Cápali nem tesz jót az idegeskedés. A barátaitok remekül vannak, s mikor eljöttem nagyban fogadtak valami értelmetlenségre.-válaszolta mosolyogva a lány

-Nani? Fogadás? Milyen fogadás?-kérdezték az Akatsuki tagjai

-Igen fogadás, de hogy milyen arról őszintén szólva fogalmam sincs. Valahol a „fordulj fel, te szemét” és a „nyugodj már le, dobe” környékén leléptem.-válaszolta a lány

Kakashi ezt halva nevetésben tört ki, mivel volt egy-két tippje hogy kiktől származhattak ezek a beszólások. Jiraiya, az Akatsuki tagjai és Orochimaru értetlenül figyelték a lassan összegörnyedő jounint, aki a földre huppanva tovább kuncogott.

-Mégis mi ilyen vicces Kakashi?-kérdezte Jiraiya

-F-fogadni mernék, hogy Naruto és Sasuke akasztották ki a kis hölgyet.-válaszolta még mindig nevetve Kakashi

-Ebben igazad van, de azért a többieket se kell félteni. Az elmúlt héten minimum kétszer kellett visszahoznom őket a halál torkából.-válaszolta unottan a lány

-Mégis mi a neved szép hölgy?-kérdezte Jiraiya

-Óh elnézést a neveletlenségemért. A nevem Kagome.- válaszolta mosolyogva Kagome

-Ezt nem értem. Miért mondtad azt hogy vissza kellett hoznod őket a halál torkából?-kérdezte kíváncsian Kisame

-Rögtön a megérkezésünk után kettejüket össze kellett foltoznom. Naruto és Sasuke nem igen figyeltek arra hogy a védőgömbjeim meg fognak szűnni, s szerencsésen egymáson landoltak. Naruto tüdején zúzódások keletkeztek a „párna” játszás után, míg Sasuke oldalába egy kunai állt.-válaszolta Kagome

A társaság meglepetten emésztette az előbb hallottakat, s próbálták visszanyerni hideg vérüket. A lány nyugodtan közelebb sétált és semmitől sem zavartatva magát leült, miközben a körülötte lévők még mindig egy helyben álltak. A csend kezdett zavaróvá válni, de még mielőtt bárki megszólalhatott volna egy hangos pukkanást hallottak a fák közeléből. Kagome kivételével mindenki odakapta a fejét, s nyolc fekete köpenybe burkolózott alakot láttak meg.

-Legalább egy nyamvadt üzenetet hagyhattál volna! A fenébe is azt hittem megint sikerült fél holtra veretned magad.-szólalt meg dühösen az egyik köpenyes

-Tudok magamra vigyázni, s egyébként is nem volt kedvem néhány figyelmetlen alakot összekaparni a határon és inkább megelőzve őket én jöttem hozzájuk.-válaszolta nyugodtan a lány

-Akkor is szólhattál volna hogy eljössz!-mondta kicsivel nyugodtabban a köpenyes

-Ugyan már, édes. Ne aggódj annyit. Egyébként is szükségem volt egy kis nyugalomra azután a bolondok háza után.-válaszolta mosolyogva Kagome

-Volt már rosszabban is részed, s most legalább élők vitáznak körülötted.-jegyezte meg vidáman a köpenyes

-Minato! Komolyan mondom hogy te és azok heten kész isten csapásai vagytok! Ha nem a vitájukat hallgatom, akkor valami idétlen fogadás a téma.-motyogta dühösen a lány

-Hé az nem is idétlen fogadás!-szólt közben a kapucniját hátra tolva Tobi

Kagome halványan elmosolyodott és lassan felállva a nem rég érkezett társaság felé fordult, akik vidáman integettek a lánynak egy-két kivétellel. Az először megszólaló köpenyes lassan a lányhoz sétált, aki nyugodtan hátra tolta az illető kapucniját és kivehetővé vált az arca. A körülöttük lévő társaságból néhányan földre ültek meglepetésükben, s több percig kémlelték a szőke férfi komor kifejezésű arcát. A néma csendet nehezen tudták megtörni, mivel többeknek is torkára fagyott a szó.

-M-minato te élsz?-kérdezte elhűlve a döbbenettől Jiraiya

-Félig-meddig sensei, de miért néztek rám úgy mint akik kísértetet látnak?-kérdezett vissza szélesen mosolyogva Minato

-Talán azért mert az vagy?-kérdezett közbe gúnyosan Kagome

-Ne gúnyolódj velem, édes, mert nagyon megjárod.-torkolta le a lányt Yondaime

-Miért, mit csinálnál velem Yondi?-kérdezte tovább incselkedve a lány

Minato szemei összeszűkültek , s dühösen nézett Kagome vidáman csillogó szemeibe. A lány nyugodtan állta a férfi tekintetét, s néhány pillanat múlva mint egy óvodás nyelvet öltött az egykori Hokagéra; aki erre a gesztusra üldözőbe vette a szemtelenkedő és menekülő lányt. A társaság némán nézte a percekig kergetőző párost, s álluk a porba hullt a gyerekesen viselkedők láttán; akik nem sokkal később megálltak és kihívóan néztek egymás szemébe.

-Nos mivel ezzel a fogócskával nem hiszem hogy dűlőre fogunk jutni így mit szólnál hozzá, ha gyakorolnánk kicsit?-kérdezte nyugodt hangon Kagome.

-Nem rossz ötlet. De mi lenne ha tétre menne a dolog, hogy ne unatkozzunk?-kérdezte hasonló hangnemben Minato

-Hm....benne vagyok. Mi a feltételed arra az esetre ha veszítenék Minato?-kérdezte a lány

-Ha én nyerek, akkor néhány éjszakát velem töltesz.-adta meg a feltételét a férfi egy széles mosoly kíséretében

-Mivel tudom, hogy nem változtatod meg a feltételed ezért kénytelen vagyok elfogadni. Viszont ha én nyerek, akkor végre felhagysz az állandó aggodalmaskodással és jobban megbízol bennem.-válaszolta a lány

Minato néhány pillanatig mérlegelte Kagome kérését, s végül beleegyezően bólintott. A lány elmosolyodott és köpenyét levéve támadó állásba helyezkedett, de előtte kicsivel távolabb húzódott a földön csücsülő társaságtól. Yondaime is hasonlóan cselekedett majd szinte egyszerre támadásba lendültek, amit a nézők alig tudtak szemmel követni ezért néhányan a Sharinganjuk segítségével nézték az össze csapást. Eleinte csak a kunaijokat és shurikeneket használták egymás ellen, amit mind ketten könnyedén hárítottak bár volt néhány ami eltalálva őket apró sebeket okoztak a testükön. Több perces „játszadozás” után végül komolyabbra fordult a küzdelmük, s mindketten több féle támadó és védekező jutsut mutattak be. Mindenki elhűlve nézte az összecsapást legalábbis a hetes társaság kivételével, akik már láttak egy ehhez hasonló ütközetet a két fél között. Az összecsapás vége rohamosan közeledett, s végül Minato győzelmével ért véget. Yondaime a földhöz szegezte Kagomét, s nyugodtan ült a lány combján miközben mindketten szaporán szedték a levegőt.

-Nyertél.-mondta szaggatottan lélegezve Kagome

-Hagytad magad.-válaszolta hasonló állapotban Minato

-Nem hagytam magam!-mondta felháborodva a lány

-De hagytad magad!-válaszolta a férfi

-Nem.

-De.

Ég egy darabig vitáztak a csatájukon, miközben a többiek egyre nehezebben tudták visszatartani nevethetnékjüket a gyerekes szóváltáson. Végül nem bírták tovább és mindannyian nevetésben törtek ki, amitől a vitázó páros hirtelen feleszmélt és a nevetgélők felé kapták a fejüket.

-Látom remekül szórakoztok, Jiraiya-sensei.- szólalt meg sértődötten Minato

-Minato egy ilyen szép hölggyel nem vitatkoznod kellene. S igen nagyon jól szórakozunk.-válaszolta szélesen vigyorogva Jiraiya

-Maga semmit sem változott Ero-sennin.- hallatszott Naruto unott hangja az egyik kapucni alól

-Miért nem tudsz csendben maradni, dobe?-kérdezte hasonló hangnemben Sasuke egy másik kapucni alól

-Kérdeztél valamit, teme?-kérdezett vissza dühösen Naruto

-Elég legyen már! Az elmúlt héten mást se hallgattam csak a ti vitáitokat.-hurrogta le őket Itachi hangja egy újabb kapucni takarásából

-Ó csak nem a gondoskodó bátyus szerepe? Ezzel elkéstél kicsit nem gondolod?-kérdezte maró gúnnyal a hangjában az ifjabb Uchiha

-Bolond vagy kis öcsém, mint mindig. A legutóbb is piszkosul pórul jártatok a Kyuubi kölyökkel együtt.-válaszolta hidegen az idősebb Uchiha

A két fivér a kapucnijukat hátra tolva Sharingantól izzó tekintettel meredtek egymásra, miközben Naruto megpróbálta lenyugtatni őket kevés sikerrel. A társaság nagy része viszont értetlenül nézte és hallgatta végig sz előző szó váltást, míg Kagome halkan kuncogni kezdett Minato fogságában. Yondaime mosolyogva figyelte az alatta kuncogó lányt, aki lassan nevetésben tört ki a vita után. Az egykori Hokage lassan leszállt a lány kábáról és miután segített neki felülni gyengéden átölelte a derekát.

Folytatás következik...........